Újkollégium

    A református  Újkollégium az ország egyik legszebb iskolaépülete. A Trianon előtti Magyarországon is elismeréssel méltatták építészeti és művészeti értékeit. Jelentősége túlmutat Kecskemét határain. Az épületben Jogakadémia és Főgimnázium működött, a két világháború között Tisza István Collegium.

    Az épület kétemeletes, alagsorral, magasföldszinttel, középső részén három emelettel. Jellegzetességei közé tartozik a kiugró középrizalit, a magas fedélszék és a huszártorony, órával. Főhomlokzata 90 méter hosszú.1911-12-ben épült, tervezője Mende Valér, aki a  korabeli fiatal építészek köréhez és a híres erdélyi építész, Kós Károly követőihez tartozott. Az akkori divatos építészeti irányzatok és a népi építészet hatása is felfedezhető az épületen (fehér falak, az aranyosmaróti piroscserép, szürke pirogránit díszek). Dísztermének színes üvegablakain az egyház, az iskola és a város jelképei, valamint híres történelmi személyiségek alakjai láthatók. Az épület homlokzatát növényi motívumokat és állatfigurák (pirogránit baglyok) díszítik. A főhomlokzaton az ország, az egyházközség és a város pirogránitból készült címerét is elhelyezték.

    A díszterem színes üvegablakai Róth Manó budapesti műhelyében készültek. Az ablakok alsó részén, kör alakú keretben található üvegfestmények a református egyház szimbólumait és jeles személyiségeit ábrázolják, alul és felül felirattal kísérve. Az ikonográfiai programot az építési bizottság állította össze, melyet az egyháztanács 1912. június 2-án hagyott jóvá.

Sorrendben a következőket ábrázolják:

1. A Magyar Királyság címere, felirat: "Regnorum fundamentum Virtus" (A királyság alapja az erény)

2. Hullámokon hánykódó gálya, "Fluctuat, nec mergitur" ("Hullámzik, de nem süllyed el")

3. Kecskemét város címere, "Sem magasság, sem mélység nem rettent" jelmondattal. (Pál rómaiakhoz írott levele 8, 39. alapján)

4. Kálvin János arcképe, "Calvin János 1509 - 1564" és "Soli Deo Gloria " felirattal. ("Egyedül Istené a dicsőség")

5. A kecskeméti református egyházközség címere: fiait tápláló pelikán."Soltár CIV. 16. és 27 vers" (A zsoltár részlete: „Megelégíttetnek az Úrnak fiai”, „Mindenek Te rád néznek, hogy eledelt adj alkalmatos időben.”)

6. Szegedi Kis István arcképe, "1505 - 1582. Jeremiás XXXIX. r.18. v." A megjelölt versrészlet: "Bizonyára megszabadítlak téged, nem esel el fegyver miatt és a te lelked megszabadul, mert reménységed volt bennem, ezt mondja az Úr"

7. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem lovas képe, "Non est volentis neque currentis, sed solum miserentis Dei. Róm. IX. r.16. v. " felirattal. ("Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené". Róm. 9,16.)

8. A kecskeméti református kollégium címere, a pálma, "Crescit sub pondere palma" felirattal. ("Teher alatt nő a pálma". Ide kapcsolható a 92. zsoltár részlete: "Az igaz virul, mint a pálmafa / magasra nő, mint a libanoni cédrus")

9. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lovas képe. "Si Deus pro nobis quis contra nos" ("Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?" - Pál levele a Rómaiakhoz, 8,31.)


    A kilenc üvegablak hármas egységekben helyezkedik el, az elsőn két címer fog közre egy jelképes ábrázolást, a másik kettőn egy-egy portré fog közre egy címert. A Magyar Királyság akkori hivatalos címerében a szívpajzsban Magyarország címere, körülötte a társországok, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címere látható.
A latin nyelvű jelmondat Ferenc császár és király jelmondatára emlékeztet: „Iustitia regnorum fundamentum”, vagyis: „Az igazság az országok talpköve.” Az országcímer és a városcímer között elhelyezett gályaábrázolás a keresztyén egyházat jelképezi, mely sok megpróbáltatáson megy keresztül, de nem pusztul el, hanem végül célba ér. Az egyházközség címere mellett két teológus is helyet kapott: Kálvin János és Szegedi Kis István. A harmadik egység közepén jelenik meg az iskola címere. 

   A címert kétoldalról a magyarság és a reformátusság történetében egyaránt jelentős szerepet játszó erdélyi fejedelmek veszik körül. Folyóparti tájban, háttérben egy várral jelenik meg a pompás ruhába öltözött Bethlen Gábor, díszesen felszerszámozott ló hátán, buzogánnyal a kezében. Fölötte újabb jelképek sorakoznak. Balról egy felhőből kinyúló páncélos kar kardot, azon pedig koronát tart, körülötte pedig mondatszalag fut körbe „Consilio firmata Dei” („Isten tanácsával megerősítve”) felirattal. Jobbról egy saját farkába harapó sárkánykígyó három pajzson az iktári Bethlen család és az Erdélyi Fejedelemség címerét fogja körbe. I. Rákóczi Györgyöt hasonlóan ábrázolja az üvegkép, egy vár előtt vágtat, buzogányával előre mutatva. Az üvegfestmény Peter Aubry egykorú metszetének tükörképes változata, Bethlen Gábor ábrázolásának hasonlóan metszett előképe van. Rákóczi fejedelemnek helyi kötődése is van, mivel a kecskeméti egyházközségnek a róla elnevezett harangot és az Öreg Graduál énekeskönyv egy példányát adományozta.

    Ezek a jelképek és személyiségek példát adtak a diákoknak hitből és hazaszeretetből, az iskolai ünnepségek alkalmával látványuk erősítette a közösségi szellemet.

    A Trianon utáni években ennek fokozott jelentősége volt. A korabeli diákok által látható jelképek közül több is utalt a békediktátum előtti Nagymagyarországra. Ez a motívum volt látható például a Református Leánylíceum  hímzett zászlóján. Fényképek tanúsága szerint az 1940-es évek elején a ballagó diákok osztálytermeikben virágokból rakták ki a Trianon előtti Magyarország térképét.


Képgaléria:
- Református Leánylíceum zászlója: Református Egyközség (Újkollégium)

- Képes levelezőlapok, üvegablakok: Kecskeméti Református Egyházközség kiadása
- Ballagás 1941: másolat Birck Edit tulajdonában levő fotóról.
- Helyszíni fotók és szkennelés: Székelyné Kőrösi Ilona