This tour description is currently available in Hungarian only.
Trianon 101 – Kecskemét Online Emlékséta
Posta
Details
Kecskeméten a Kálvin téri postapalota 1930-31-ben épült, kivitelezési munkáit helyi vállalkozók végezték Rusz Ervin és ifj. Csapó Sándor irányításával. A kétemeletes, ión oszlopokkal díszített épület terveit Bernhardt Győző készítette 1930-ban.
Amikor a Trianon-séta keretében megállunk egy postahivatal épületénél, azt nem csak azért tesszük, hogy egy pillanat erejéig gondoljunk a korabeli posta-és távközlési hálózat elveszített részére. A posta intézménye ‒ így a kecskeméti is ‒ a Trianon utáni években jelentős munkát végzett a kapcsolattartásban, és Trianonról szóló levelek, képes levelezőlapok tömegeit továbbította.
A 19. század végétől Magyarországon és szűkebb hazánkban, Kecskeméten is divatba jött a képes levelezőlapok kiadása. A kecskeméti lap- és könyvkiadók az 1890-es évek második felétől jelentettek meg üdvözlőlapokat és városképeket. Ennek a népszerű műfajnak a virágkora a századforduló volt. A két világháború között az akkori közelmúlt eseményei és a trianoni döntés következményei adtak új témát és lendületet a képeslapkiadás számára.
A Trianon témájú képes levelezőlapok az ismeretterjesztés eszközei, a fájdalom és méltánytalanság kifejezői, és a remény éltetői voltak. Megfogalmazták a keserűséget és biztatást sugalltak az emberek számára a szebb jövőről. A háborús lapokhoz hasonlóan aktuális politikai szövegek is helyet kaptak a lapokon.
Mit ábrázoltak ezek a lapok? Nagymagyarország, térképek, elszakított területek felsorolása, számadatok, a döntéshozók bírálata, számonkérése. Jelképek, címerek, zászlók, határzár, egymástól elszakított emberek. Kultuszhoz kötődő témák: szobrok, emlékművek, elnevezések, országzászlók, visszacsatolások, visszatért bélyegzések, címerek, Szózat, Himnusz, Székely Himnusz, jeles épületek, tájak, személyek, "Magyar feltámadás szobrai".
A hosszabb szövegek közül említhetjük Kárpáti (Tábori) Piroska tanítónő versének képes levelezőlapon megjelent részletét (őt ezért a verséért 1920-ban fölakasztották a románok).
Kárpáti (Tábori) Piroska:
Üzenet Erdélyből (Részlet)
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a víz, a tűz, a csillagok,
S nem leszünk mások, csak magyarok!
A képes levelezőlapok rövid szövegeiből lássunk egy válogatást:
- Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!
- Nem! Nem! Soha!
- Maradhat ez így?
- Vesszen Trianon!
- Igazságot Magyarországnak!
- Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
- Magyarország feldarabolása
- Megöltétek a magyar gátőrt, aki ezer évig védte Európát!
- "Magyarország nem volt, hanem lesz!Széchenyi szelleme újra erőt vesz"
- Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!
- Duna-Tisza Dráva Száva ‒ legyen az új Magyarország címerében!
- Csaba vezér a megtorlás pillanatára várva felszabadítja a bilincsbe vert Erdélyt!
- Ezredéves ősi várta , magyar turult visszavárja!
- Szegény testvérünknek száz a búja-baja/ Hiányzik cserébe a jó magyar búza!
- Piros tulipánunk Lelkünk szép virága/ Lesz még a magyarnak hajnal hasadása
- Majd meg fog születni az igaz térkép/ ahogy a Kárpátok ormai kimérték!
- Szent István újra egyesíti a szétszakított részeket
- Hungária visszaadja Nagymagyarországot!
- Áldott anyaföldünk visszajött! Felvidék visszacsatolása
(A Tolnai Világlapja című korabeli lap ebből a képes levelezőlapból 350 000 példányt küldött az olvasóknak ingyenesen).
- Erdély felszabadulása ‒ Erdély visszatért!
Erdély elszakításáról majd visszacsatolásáról különösen sok lapot továbbított a posta.
Gyakran küldték a Székely Himnusz szövegét tartalmazó lapokat is. Ezt 100 évvel ezelőtt, 1921. május 22-én énekelték először. Csanády György versét Mihalik Kálmán zenésítette meg. Művészi kvalitásairól vannak szakmai viták, de az kétségtelen, hogy az üldöztetés és a hallgatás évtizedeiben, de akár napjainkban is az egyik leggyakrabban énekelt költemény összejöveteleken, baráti társaságokban.
Több változata is ismert.
Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár jaj, százszor elborítja,
ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Képgaléria:
- Képes levelezőlapok Sebestyén Imre gyűjteményéből
- Szkennelés:Székelyné Kőrösi Ilona
Amikor a Trianon-séta keretében megállunk egy postahivatal épületénél, azt nem csak azért tesszük, hogy egy pillanat erejéig gondoljunk a korabeli posta-és távközlési hálózat elveszített részére. A posta intézménye ‒ így a kecskeméti is ‒ a Trianon utáni években jelentős munkát végzett a kapcsolattartásban, és Trianonról szóló levelek, képes levelezőlapok tömegeit továbbította.
A 19. század végétől Magyarországon és szűkebb hazánkban, Kecskeméten is divatba jött a képes levelezőlapok kiadása. A kecskeméti lap- és könyvkiadók az 1890-es évek második felétől jelentettek meg üdvözlőlapokat és városképeket. Ennek a népszerű műfajnak a virágkora a századforduló volt. A két világháború között az akkori közelmúlt eseményei és a trianoni döntés következményei adtak új témát és lendületet a képeslapkiadás számára.
A Trianon témájú képes levelezőlapok az ismeretterjesztés eszközei, a fájdalom és méltánytalanság kifejezői, és a remény éltetői voltak. Megfogalmazták a keserűséget és biztatást sugalltak az emberek számára a szebb jövőről. A háborús lapokhoz hasonlóan aktuális politikai szövegek is helyet kaptak a lapokon.
Mit ábrázoltak ezek a lapok? Nagymagyarország, térképek, elszakított területek felsorolása, számadatok, a döntéshozók bírálata, számonkérése. Jelképek, címerek, zászlók, határzár, egymástól elszakított emberek. Kultuszhoz kötődő témák: szobrok, emlékművek, elnevezések, országzászlók, visszacsatolások, visszatért bélyegzések, címerek, Szózat, Himnusz, Székely Himnusz, jeles épületek, tájak, személyek, "Magyar feltámadás szobrai".
A hosszabb szövegek közül említhetjük Kárpáti (Tábori) Piroska tanítónő versének képes levelezőlapon megjelent részletét (őt ezért a verséért 1920-ban fölakasztották a románok).
Kárpáti (Tábori) Piroska:
Üzenet Erdélyből (Részlet)
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a víz, a tűz, a csillagok,
S nem leszünk mások, csak magyarok!
A képes levelezőlapok rövid szövegeiből lássunk egy válogatást:
- Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!
- Nem! Nem! Soha!
- Maradhat ez így?
- Vesszen Trianon!
- Igazságot Magyarországnak!
- Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
- Magyarország feldarabolása
- Megöltétek a magyar gátőrt, aki ezer évig védte Európát!
- "Magyarország nem volt, hanem lesz!Széchenyi szelleme újra erőt vesz"
- Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!
- Duna-Tisza Dráva Száva ‒ legyen az új Magyarország címerében!
- Csaba vezér a megtorlás pillanatára várva felszabadítja a bilincsbe vert Erdélyt!
- Ezredéves ősi várta , magyar turult visszavárja!
- Szegény testvérünknek száz a búja-baja/ Hiányzik cserébe a jó magyar búza!
- Piros tulipánunk Lelkünk szép virága/ Lesz még a magyarnak hajnal hasadása
- Majd meg fog születni az igaz térkép/ ahogy a Kárpátok ormai kimérték!
- Szent István újra egyesíti a szétszakított részeket
- Hungária visszaadja Nagymagyarországot!
- Áldott anyaföldünk visszajött! Felvidék visszacsatolása
(A Tolnai Világlapja című korabeli lap ebből a képes levelezőlapból 350 000 példányt küldött az olvasóknak ingyenesen).
- Erdély felszabadulása ‒ Erdély visszatért!
Erdély elszakításáról majd visszacsatolásáról különösen sok lapot továbbított a posta.
Gyakran küldték a Székely Himnusz szövegét tartalmazó lapokat is. Ezt 100 évvel ezelőtt, 1921. május 22-én énekelték először. Csanády György versét Mihalik Kálmán zenésítette meg. Művészi kvalitásairól vannak szakmai viták, de az kétségtelen, hogy az üldöztetés és a hallgatás évtizedeiben, de akár napjainkban is az egyik leggyakrabban énekelt költemény összejöveteleken, baráti társaságokban.
Több változata is ismert.
Ki tudja merre, merre visz a végzet,
göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár jaj, százszor elborítja,
ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Képgaléria:
- Képes levelezőlapok Sebestyén Imre gyűjteményéből
- Szkennelés:Székelyné Kőrösi Ilona
