Bugac a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. kiskunsági homokhátságon helyezkedik el. Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét. A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.
Egy 1451. december 16-án Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelölte.
A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is. A turisták a Nemzeti Parki séta, a lovasbemutatók után a Karikás Csárdában, a Bugaci Csárdában, a Délibáb Csárdában és a Táltos Lovaspanzióban jó hangulatú cigányzene mellett ismerkedhetnek a magyaros ételekkel, ízekkel és a tüzes alföldi borokkal.
