Zrínyi Ilona Általános Iskola

    A mai Zrínyi Ilona Általános Iskola épülete a 19. század végén polgári leányiskola számára épült. Egyike Kecskemét legkorábbi, eredetileg is oktatási célra tervezett iskolaépületeinek.
(A polgári leányiskola előzményei a 19.  század közepétől működött leánynevelők, városi segéllyel működő és magániskolák. A községi polgári leányiskola 1875-ben nyílt meg. A polgári leányiskolához ún. „kispolgári”, elemi iskola is kapcsolódott. A tananyagot tekintve, gyakran megelőzték a miniszteri tanterveket is. Az 1880-as években már tanítottak egészségtant, művelődéstörténetet, francia nyelvet.  A nyelvoktatás, zeneoktatás, és különösen a kézimunka tanítása népszerűvé tette az iskolát a polgárosodó családok körében.)
Az épület elhelyezkedése, a telek kiválasztása Kada Elek polgármesternek köszönhető, aki ragaszkodott hozzá, hogy két utcára szóló, rangos épületben működjön az intézmény.

    Ez az iskola egyike volt azoknak a kecskeméti intézményeknek, amelyekben a mindennapok során mindenki érezte a trianoni döntés következményeit.  A történelmi döntés sokkhatásai alól senki sem tudta kivonni magát, valamilyen szinten mindenki kénytelen volt érzékelni a változásokat. Kecskemétre sok menekült érkezett az elszakított területekről,  főként tisztviselők, közalkalmazottak, köztük tanítók, tanárok is.

Trianon után új tankönyveket kellett használni az iskolákban. Új iskolai füzeteket, irkákat nyomtattak, amelyeknek a borítóira a trianoni veszteségekre és a visszaszerzés reményére utaló rajzok, szövegek kerültek. Szinte mindegyiken olvasható volt a mondat, ami a tantermekben nagy felirat formájában is megjelent:

Csonka Magyarország nem ország
egész Magyarország mennyország!

Papp-Váry Elemérné nemzeti imádságként számon tartott  Hiszekegy című versének részlete is szerepelt az iskolai füzeteken és az osztálydekorációkon. A diákok megtanulták, kórusban mondták:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország  feltámadásában.

A polgári leányiskolában hagyományosan magas óraszámban tanítottak kézimunkát.
A kézimunka oktatásának nem csupán a kézügyesség fejlesztése és a tanultak gyakorlati hasznosítása volt a célja. Az anyagismeret és a technika elsajátítása mellett kézimunka órák ürügyén  a diákok megismerték az elszakított területek népművészetét, művelődéstörténetét, hagyományait.


Csiky Ágnes Mária (1918- )
ÁLDÁS: MAGYAR NYELV

Mikor minden források elapadnak,
akkor fakadsz fel a legteljesebben,
amikor messzi mezőkön maradnak
a vágyak és zörög az üres csendben
a csontunk és vízzé lesz a velő,
megpattannak a rozsdás lélek-zárak
és csoda lészen, mert te lépsz elő
és intsz a súlyos égnek, intsz a lápnak
és szilárddá csitul az ingovány.

A magábafáradt utak fokán
te vársz s ujjongás lesz az egyedüllét,
kongnak vén sorok, kondul kopott emlék,
a lámpaizzás sűrű éjszakát mos,
Petőfi lobog, Ady lelke kél
s megszólal minden földön Arany János
és minden szavadban egy nép beszél,
beszél Arad, Mohács és Pusztaszer,
kürtöt fú Kassa, Kolozsvár felel.

Mit sejtheti, aki benned pihen,
hogy mit jelentsz nekünk a messziben,
a két nyelv határára tévedettnek
hogy mennyi vagy, ilyen vad áhítat
téged kimondani kevély szeleknek,
a hegytetőknek verni, mint harangot
és súgott szavad hogyan átitat
szikkadt rögöt, idegen szegletet.
Áldott kenyér, senki se szegje meg
tested, ha nincsen száján az ima.

Míg benned éltünk, nem küzdtünk soha
ilyen halálos kétségbeeséssel
éretted – gondtalanul szórtunk széjjel
szivarfüstben vagy körutak során.
Csak hangban hordtunk s nem mindig a mélyben,
a rózsa rózsa volt és lány a lány.
Színültig csordul most minden szavad
és fuldokolnánk szinte a kevésen,
mert álmok, sors és vér árán fakad
és így leszel te a miénk egészen:
szent titkunk s többé nem betűvetés.

És így lesz áldássá az űzetés,
s soha-többé és a nem szabad.
Mert ez az áldás, ez te vagy magad.


Képgaléria:
- Iskolatörténeti dokumentumok másolatai Szolnoki Emma hagyatékából
- Kézimunka: Székelyné Kőrösi Ilona tul. és fotó