This tour description is currently available in Hungarian only.
Jakabszállási Értékjáró Séta
Polgármesteri Hivatal
Details
Jakabszállás község önálló községgé való alapítása 1919. évben vette kezdetét. A község első lelkipásztora Kovács Vince missziós lelkész, (aki lésőbb Dr. Kovács Vince püspök lett) fáradtságot nem kímélve látott hozzá az önállósításhoz. Munkáját nagyban hátráltatta, hogy a község lakossága három pártra szakadt s mindegyik párt a község belterületét más – más helyen akarta kijelölni.
Egyik párt a község belterületét a jelenlegi helyén, a másik párt a kiskunfélegyházi izsáki és Hajtó út kereszteződésénél, a harmadik párt pedig Kocsis Mihály földjén, az úgy nevezett Fábrika-kert területén.
A község első lelkipásztora bölcs előrelátással meggyőzte a közvéleményt arról, hogy a község belterülete a jelenlegi helyén jelöltessék ki. Fáradozása nem volt hiábavaló, amit már most igazol a községet átszelő vasút és három irányból megépült műút.
Dr. Kovács Vince első lelkipásztorunk nem fejezhette be megkezdett munkáját máshová történt elhelyezése folytán, munkáját ugyanolyan lelkesedéssel folytatta tovább utóda, Magyar György lelkész. Neki köszönhető, hogy 1924 januárjában megtörtént az elválás Szabadszállás községtől.
Szabadszállás mostohán fizette ki Jakabszállást, emiatt mint kezdő községnek kezdetben nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. Községházája nem volt, irodahelységet, főjegyzői lakást költöztetni kellett a Vezsenyi-majorba, Vindisch-majorba, majd a jelenlegi korcsma épületbe. Dotzauer József a község első főjegyzője és Áron János a község első bírája látták a helyzet tarthatatlanságát, 1924. évben elhatározták a községháza és főjegyzői lakás felépítését. Először kimondatta a képviselőtestület, hogy az építésre nem vesznek fel kölcsönt, hanem külön pótadót vetnek ki az adóalap után és ezt két részletben fizetik az adózók.
Ez a határozat akkor nagyon helytálló volt, mivel a lakosság akkori helyzete alkalmas volt arra, hogy így építsen községházát, és nem terhelte volna községi pótadót a későbben felvett kölcsön törlesztő részletei és kamatai. A község lakossága már régen elfelejtette volna az építési terheket, ha annak idején nem hallgatott volna Dr. Szolnoki Lajos ügyvéd jakabszállási lakosra, aki mindenki által tudott volt, hogy nem a község egyetemes érdekeit tartotta szem előtt. Miatta történt az, hogy a községháza csak 1928. évben épült fel. A község igazi fejlődése ez időtől kezdődött, felépült a kecskeméti gazdasági vasút, amely áldást hozott Jakabszállás községre, megszűnt az elszigeteltsége a szomszédos községektől és városoktól.
Azóta halad a község a fejlődés útján, a község egyetemének megértése és a községhez való ragaszkodása, közös célok támogatásának előmozdítása kell ahhoz, hogy ez a község ne álljon meg a fejlődés útján, hanem itt egy virágzó község létesüljön. Kovács Mihály főjegyző összeállítása.
Egyik párt a község belterületét a jelenlegi helyén, a másik párt a kiskunfélegyházi izsáki és Hajtó út kereszteződésénél, a harmadik párt pedig Kocsis Mihály földjén, az úgy nevezett Fábrika-kert területén.
A község első lelkipásztora bölcs előrelátással meggyőzte a közvéleményt arról, hogy a község belterülete a jelenlegi helyén jelöltessék ki. Fáradozása nem volt hiábavaló, amit már most igazol a községet átszelő vasút és három irányból megépült műút.
Dr. Kovács Vince első lelkipásztorunk nem fejezhette be megkezdett munkáját máshová történt elhelyezése folytán, munkáját ugyanolyan lelkesedéssel folytatta tovább utóda, Magyar György lelkész. Neki köszönhető, hogy 1924 januárjában megtörtént az elválás Szabadszállás községtől.
Szabadszállás mostohán fizette ki Jakabszállást, emiatt mint kezdő községnek kezdetben nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. Községházája nem volt, irodahelységet, főjegyzői lakást költöztetni kellett a Vezsenyi-majorba, Vindisch-majorba, majd a jelenlegi korcsma épületbe. Dotzauer József a község első főjegyzője és Áron János a község első bírája látták a helyzet tarthatatlanságát, 1924. évben elhatározták a községháza és főjegyzői lakás felépítését. Először kimondatta a képviselőtestület, hogy az építésre nem vesznek fel kölcsönt, hanem külön pótadót vetnek ki az adóalap után és ezt két részletben fizetik az adózók.
Ez a határozat akkor nagyon helytálló volt, mivel a lakosság akkori helyzete alkalmas volt arra, hogy így építsen községházát, és nem terhelte volna községi pótadót a későbben felvett kölcsön törlesztő részletei és kamatai. A község lakossága már régen elfelejtette volna az építési terheket, ha annak idején nem hallgatott volna Dr. Szolnoki Lajos ügyvéd jakabszállási lakosra, aki mindenki által tudott volt, hogy nem a község egyetemes érdekeit tartotta szem előtt. Miatta történt az, hogy a községháza csak 1928. évben épült fel. A község igazi fejlődése ez időtől kezdődött, felépült a kecskeméti gazdasági vasút, amely áldást hozott Jakabszállás községre, megszűnt az elszigeteltsége a szomszédos községektől és városoktól.
Azóta halad a község a fejlődés útján, a község egyetemének megértése és a községhez való ragaszkodása, közös célok támogatásának előmozdítása kell ahhoz, hogy ez a község ne álljon meg a fejlődés útján, hanem itt egy virágzó község létesüljön. Kovács Mihály főjegyző összeállítása.
