Trianon 101 – Kecskemét Online Emlékséta
Trianon emlékmű ‒ Országzászló
Részletek
Kecskeméti Trianon emléksétánk első helyszíne a Lestár téren található Országzászló (Trianon emlékmű). Az emlékművet a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én avatták fel. Tervezői és alkotói: Babinszky Tünde, Vásárhelyi Dániel és Katkics Tamás építészek, Balanyi Károly grafikus és Balanyi Zoltán szobrász. A Városháza melletti tér jelentős részét (kb. 200 négyzetméternyi területet) elfoglaló emlékmű a trianoni döntés előtti Magyarország térképét jeleníti meg. A mészkőből épített térképen a törésvonalak és a szintkülönbségek érzékletesen tárják a néző elé a békediktátum következményeit, az ország szétdarabolását, a régi és az új országhatárokat.
Az emlékmű térkép része szabadon bejárható, lehet rajta sétálni, és számbavenni Csonka-Magyarország és az elszakított területek jelentős településeit. A városok nevét kör alakú bronz korongokon olvashatjuk: Arad, Beregszász, Besztercebánya, Fiume, Galánta, Gyulafehérvár, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Újvidék, Zágráb... Ezek éjszakai díszkivilágítást is kaptak.
Az emlékművön a térkép és a mai Magyarország közepén, a Kecskemétet jelző pontnál látható maga az országzászló, két bronz zászlórúddal. A zászlórudak közrefognak egy mészkőtömböt, amelyen a Szózat első két sora olvasható: "Hazádnak rendületlenül / Légy híve Oh, magyar "/ Vörösmarty Mihály/
Az emlékmű egyik legfontosabb eleme a Trianon előtti Magyarország jelképe, az 1915-ös koronás címer. Ez a Magyar Szent Korona Országainak középcímere, amelynek ünnepélyes változatán két angyal látható pajzstartóként. A középcímer középpajzsában Magyarország kiscímere, körülötte (sorrendben balról jobbra) Dalmácia, Horvátország, Erdély, Fiume, Bosznia és Szlavónia címere látható.
2010 óta Kecskeméten ez a helyszín és az emlékmű ad méltó keretet a trianoni békediktátumról szóló megemlékezéseknek és a nemzeti összetartozást szimbolizáló rendezvényeknek.
József Attila (1905-1937)
NEM! NEM! SOHA!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
1922 első fele
Képgaléria:
Helyszíni fotók, Székelyné Kőrösi Ilona
Az emlékmű térkép része szabadon bejárható, lehet rajta sétálni, és számbavenni Csonka-Magyarország és az elszakított területek jelentős településeit. A városok nevét kör alakú bronz korongokon olvashatjuk: Arad, Beregszász, Besztercebánya, Fiume, Galánta, Gyulafehérvár, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Újvidék, Zágráb... Ezek éjszakai díszkivilágítást is kaptak.
Az emlékművön a térkép és a mai Magyarország közepén, a Kecskemétet jelző pontnál látható maga az országzászló, két bronz zászlórúddal. A zászlórudak közrefognak egy mészkőtömböt, amelyen a Szózat első két sora olvasható: "Hazádnak rendületlenül / Légy híve Oh, magyar "/ Vörösmarty Mihály/
Az emlékmű egyik legfontosabb eleme a Trianon előtti Magyarország jelképe, az 1915-ös koronás címer. Ez a Magyar Szent Korona Országainak középcímere, amelynek ünnepélyes változatán két angyal látható pajzstartóként. A középcímer középpajzsában Magyarország kiscímere, körülötte (sorrendben balról jobbra) Dalmácia, Horvátország, Erdély, Fiume, Bosznia és Szlavónia címere látható.
2010 óta Kecskeméten ez a helyszín és az emlékmű ad méltó keretet a trianoni békediktátumról szóló megemlékezéseknek és a nemzeti összetartozást szimbolizáló rendezvényeknek.
József Attila (1905-1937)
NEM! NEM! SOHA!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
1922 első fele
Képgaléria:
Helyszíni fotók, Székelyné Kőrösi Ilona
