Tiszaalpári Értékjáró Séta
Várdomb és a Nagy-tó
Részletek
A várdomb és környéke első lakói a korai neolitikumban (újkőkor) telepedtek meg. A kezdetben lapos löszfennsíkon telepük néhány elszórt házból, s körülöttük gödrökből állhatott. Az ezt követő két évezredből emberi településre utaló régészeti lelet nem került elő.
Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától, s a mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól. A várra 4,5-5 m magas sáncot emeltek, erre egy fa erődítményt építettek, melyet a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztított.
Katonai védelmi jelentőségét már a tatárjáráskor elvesztette. A török hódoltság idején még lakóhelyként használták, majd teljesen eltűntek a központi területen sejthető épületek.
A dombról felsejlő Nagy-tó gazdag madárvilágnak ad otthont.
Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától, s a mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól. A várra 4,5-5 m magas sáncot emeltek, erre egy fa erődítményt építettek, melyet a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztított.
Katonai védelmi jelentőségét már a tatárjáráskor elvesztette. A török hódoltság idején még lakóhelyként használták, majd teljesen eltűntek a központi területen sejthető épületek.
A dombról felsejlő Nagy-tó gazdag madárvilágnak ad otthont.
