This tour description is currently available in Hungarian only.
Szentkirályi Értékjáró Séta
Református templom
Details
A település védőszentjéről, Szent Istvánról kapta nevét, s ez mindvégig megmaradt a történelem során, az egyház védőszentje is Szent István maradt egészen napjainkig (bár közben a védőszent épületet cserélt, ti. a középkori templom helyén az 1901-ben épült mai református templom áll, s a titulust az ugyanabban az évben 400 méterrel nyugatabbra épített római katolikus templom tartotta meg). A kun birtokosok új települése a templom körül, illetve attól északnyugatra és délkeletre húzódik. Mindszent szintén az Árpád-kori templom közelében települt, melynek alaprajzát Szabó Kálmán ásatásából ismerjük. Ez a falu már a középkorban új nevet kapott egyik későbbi birtokosáról, ebből alakult Borbásszállás, majd a mai Borbás puszta neve.
A reformátusok már 1899-ben elhatározták, hogy templomot építenek. 1901-ben arról olvashattunk, hogy a középkori templom helyén Varga Adolf tervei alapján gótikus stílusban a megmaradt templomrészhez igazítva építik azt meg. 1901. július 7-én tették le az alapkövet Kerekes Ferencz városi főmérnök tervei alapján. Az egytornyos, egyhajós, nagy karzattal rendelkező, belső méreteiben mintegy 10 méter széles és 28 méter hosszú, cseréptetős templom építése 1901 decemberére már be is fejeződött, az egyháztanács templomépítési bizottsága 1901. december 21. napján azt műszakilag átvette. Az építkezést Kerekes Ferenc városi főmérnök vezette, aki e munkájáért semmilyen díjazást nem fogadott el. Az építkezés teljes költsége az egyházközség által beszerzett tégla árával és a berendezés költségével együtt 24.919 koronára és 72 fillérre rúgott. Az építő vállalkozók Faragó Sándor és Sárközy László voltak.
Az építkezés emlékét a bejárat fölött belül egy márványtábla örökíti meg, felirata: "Épült a kecskeméti ev. Ref. egyház közjövedelmeiből és hívek kegyes adományaiból 1901.- A tábla hátoldalára Mészáros János lelkész és Győrffy Balázs főgondnok nevét vésték. A torony tetején aranyozott csillag hirdette, hogy e templom reformátusoké.
A toronyban pedig két harang is hívogatta a pusztai lelkeket, ezek 1901 novemberében szólaltak meg itt. Idősb Héjjas József egyháztanácsos és idősb Poór Mihály algondnok két mázsa súlyú "h- hangú harangot öntettek, idősb Dékány Imre egyháztanácsos és hitvese, Aczél Szabó Erzsébet egy kisebb, egy mázsa súlyú "disz- hangú harangot öntettek Egry Ferenc kisgejőczi (Ung vármegye) harangöntőnek. Régóta már csak a kisebb harang csendülhet meg, a nagyobbikat sok szentkirályi emberrel együtt elszólította az első világháború, kellett az ágyú a hősi halál verbunkjára.
A templom felavató istentisztelete 1902. június 1. napján tartatott, szép ünnepséggel, bankettal, a hívek s az érdeklődők szép számú közönsége előtt.
A reformátusok már 1899-ben elhatározták, hogy templomot építenek. 1901-ben arról olvashattunk, hogy a középkori templom helyén Varga Adolf tervei alapján gótikus stílusban a megmaradt templomrészhez igazítva építik azt meg. 1901. július 7-én tették le az alapkövet Kerekes Ferencz városi főmérnök tervei alapján. Az egytornyos, egyhajós, nagy karzattal rendelkező, belső méreteiben mintegy 10 méter széles és 28 méter hosszú, cseréptetős templom építése 1901 decemberére már be is fejeződött, az egyháztanács templomépítési bizottsága 1901. december 21. napján azt műszakilag átvette. Az építkezést Kerekes Ferenc városi főmérnök vezette, aki e munkájáért semmilyen díjazást nem fogadott el. Az építkezés teljes költsége az egyházközség által beszerzett tégla árával és a berendezés költségével együtt 24.919 koronára és 72 fillérre rúgott. Az építő vállalkozók Faragó Sándor és Sárközy László voltak.
Az építkezés emlékét a bejárat fölött belül egy márványtábla örökíti meg, felirata: "Épült a kecskeméti ev. Ref. egyház közjövedelmeiből és hívek kegyes adományaiból 1901.- A tábla hátoldalára Mészáros János lelkész és Győrffy Balázs főgondnok nevét vésték. A torony tetején aranyozott csillag hirdette, hogy e templom reformátusoké.
A toronyban pedig két harang is hívogatta a pusztai lelkeket, ezek 1901 novemberében szólaltak meg itt. Idősb Héjjas József egyháztanácsos és idősb Poór Mihály algondnok két mázsa súlyú "h- hangú harangot öntettek, idősb Dékány Imre egyháztanácsos és hitvese, Aczél Szabó Erzsébet egy kisebb, egy mázsa súlyú "disz- hangú harangot öntettek Egry Ferenc kisgejőczi (Ung vármegye) harangöntőnek. Régóta már csak a kisebb harang csendülhet meg, a nagyobbikat sok szentkirályi emberrel együtt elszólította az első világháború, kellett az ágyú a hősi halál verbunkjára.
A templom felavató istentisztelete 1902. június 1. napján tartatott, szép ünnepséggel, bankettal, a hívek s az érdeklődők szép számú közönsége előtt.
