This tour description is currently available in Hungarian only.
Ladánybenei Értékjáró Séta
Ladánybenei Árpád-Kori templomrom feltárási helye
Details
1980-ban Ladánybene külterületén a Templom dűlőben a falutól 1,2 km távolságra egy templomromra bukkantak.
A feltárás során és a helybeliek elbeszélései alapján arra lehetett következtetni, hogy itt már korábban is volt feltárás. A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték, vélhetőleg a tatárjárás után újra építették. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt.
A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak. 1834-ben a 915-923 környékén élt „Bene” vitéz sírját találták meg, ahol vele együtt a lova is el volt temetve az ékességeivel.
A község széléhez közel a Hornyák-dombon 1973-ban XIII. századi éremlelet került elő.
A templom helyén 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás. Ennek során történt meg a templom alapfalainak kibontása, építési periódusainak megállapítása és a temető 541 sírjának feltárása. A megtalált sírok leletei alapján a temetőt főleg a 14-17. század közepéig előfordultak. A sírokból viszonylag gazdag késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak. Ezek a tárgyak az egykor itt élő falusi lakosság gazdag és sokszínű kultúráját idézik elénk. Az ásatás során előkerült leletanyagot a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.
A romokból mára már semmi nem látható, valószínűleg a feltárás után visszatemették. A terep hullámosságából viszont jól kivehető a templom falai. A területen van még egy kopjafa is, melynek felirata ez: Tekints, István király szomorú hazádra fordítsd szemeidet régi országodra. Reménységünk vagyon benned s Máriában, mint magyar hazánknak hív királynéjában.
A feltárás során és a helybeliek elbeszélései alapján arra lehetett következtetni, hogy itt már korábban is volt feltárás. A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték, vélhetőleg a tatárjárás után újra építették. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt.
A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak. 1834-ben a 915-923 környékén élt „Bene” vitéz sírját találták meg, ahol vele együtt a lova is el volt temetve az ékességeivel.
A község széléhez közel a Hornyák-dombon 1973-ban XIII. századi éremlelet került elő.
A templom helyén 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás. Ennek során történt meg a templom alapfalainak kibontása, építési periódusainak megállapítása és a temető 541 sírjának feltárása. A megtalált sírok leletei alapján a temetőt főleg a 14-17. század közepéig előfordultak. A sírokból viszonylag gazdag késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak. Ezek a tárgyak az egykor itt élő falusi lakosság gazdag és sokszínű kultúráját idézik elénk. Az ásatás során előkerült leletanyagot a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.
A romokból mára már semmi nem látható, valószínűleg a feltárás után visszatemették. A terep hullámosságából viszont jól kivehető a templom falai. A területen van még egy kopjafa is, melynek felirata ez: Tekints, István király szomorú hazádra fordítsd szemeidet régi országodra. Reménységünk vagyon benned s Máriában, mint magyar hazánknak hív királynéjában.
