Kerékpáros túra a Tisza holtágai mentén
Holt Tisza-part
Részletek
A Holt-Tisza tiszaalpári ágának füzesekkel tarkított csodálatos, nyugalmas természeti környezetében tartjuk következő megállónkat.
A terület országos természetvédelmi oltalom alatt áll, a Kiskunsági Nemzeti Park „Szikra és az Alpári-rét” területegységének része. Jelentőségét az adja, hogy ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi és természeti értékeket, amelyek a Tisza mentét a szabályozás előtt jellemezték.
A Tiszaalpári Holt-Tisza a Tisza jobb parti, nyári gáttal védett árterületén helyezkedik el. Hossza 9,9 km, átlagos szélessége 60-80 m, teljes területe 138 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 2,3 millió m3. A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években végrehajtott 80. számú átmetszéssel alakult ki. Parti sávja néhol kiépített, máshol teljesen vadregényes.
A holtág vize a lebegő és gyökerező hínárfélék otthona. A víz felszínén szép foltokat alkot a fehér virágú tündérrózsa és sárga virágú rokona, a vízitök is ismert tavirózsa. Még az igen ritka tündérfátyolt is megpillanthatjuk a holtág vizén. Mindhárom védett fajunk. A parti sávban láthatjuk az ágas békabuzogányt és a rózsaszínű virágú virágkákát. A sekélyebb vizű holtágvégek növényei a nád és a gyékény.
A tiszaalpári Holt-Tisza ág déli irányban kiöblösödő része az Alpári rét. Az árvíz járta terület élővilága rendkívül gazdag. A vízpartok ritka, szép növénye a rózsaszín szirmú békaliliom. A partszegélyen ősszel virágzik, a Kárpát-medence bennszülött növénye, a Tisza- parti margitvirág. A nedves kaszálókon májusban jelenik meg a mocsári kosbor.
A rét északi felében, mélyebb fekvésű, lefolyástalan helyein égerláp erdőket találunk, melynek aljnövényzetében él az ős-Tisza egykori medrét jelző, védett lápi csalán. A magasabb térszíneken nyár- és fűzligeteket találunk. Erre épül a híres kosár- és vesszőfonó hagyomány.
A változatos élőhelyekben gazdag táj sokszínű állatvilágnak ad otthont. A holtág tiszta vizében számos halfajunk él. Termetes pontyok, csukák, harcsák mellett előfordul a védett réti csík is. A vizes élőhelyek számos kétéltű- és hüllőfajnak jelentenek otthont, melyek minden faja védett Magyarországon. Kiemelendő a félénk mocsári teknős és a nászidőszakban gyönyörű kék színben pompázó mocsári béka. A vizek és nádasok számos védett és fokozottan védett madárfajnak biztosítanak táplálkozó és fészkelő helyet. Az idős fák miatt a holtágat kísérő erdők odúlakó madarakban igen gazdag. Nemcsak a gyakori nagy fakopáncs és zöld küllő, hanem a sokkal ritkább szürke küllő is megfigyelhető. Az odvakban a madarak mellett számos denevérfaj is otthonra talál. Nemcsak Tiszaalpár, de egész Bács-Kiskun megye egyedülálló természeti értéke a holtág és a hozzá kapcsolódó Alpári-rét.
Forrás: www.bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu
A terület országos természetvédelmi oltalom alatt áll, a Kiskunsági Nemzeti Park „Szikra és az Alpári-rét” területegységének része. Jelentőségét az adja, hogy ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi és természeti értékeket, amelyek a Tisza mentét a szabályozás előtt jellemezték.
A Tiszaalpári Holt-Tisza a Tisza jobb parti, nyári gáttal védett árterületén helyezkedik el. Hossza 9,9 km, átlagos szélessége 60-80 m, teljes területe 138 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 2,3 millió m3. A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években végrehajtott 80. számú átmetszéssel alakult ki. Parti sávja néhol kiépített, máshol teljesen vadregényes.
A holtág vize a lebegő és gyökerező hínárfélék otthona. A víz felszínén szép foltokat alkot a fehér virágú tündérrózsa és sárga virágú rokona, a vízitök is ismert tavirózsa. Még az igen ritka tündérfátyolt is megpillanthatjuk a holtág vizén. Mindhárom védett fajunk. A parti sávban láthatjuk az ágas békabuzogányt és a rózsaszínű virágú virágkákát. A sekélyebb vizű holtágvégek növényei a nád és a gyékény.
A tiszaalpári Holt-Tisza ág déli irányban kiöblösödő része az Alpári rét. Az árvíz járta terület élővilága rendkívül gazdag. A vízpartok ritka, szép növénye a rózsaszín szirmú békaliliom. A partszegélyen ősszel virágzik, a Kárpát-medence bennszülött növénye, a Tisza- parti margitvirág. A nedves kaszálókon májusban jelenik meg a mocsári kosbor.
A rét északi felében, mélyebb fekvésű, lefolyástalan helyein égerláp erdőket találunk, melynek aljnövényzetében él az ős-Tisza egykori medrét jelző, védett lápi csalán. A magasabb térszíneken nyár- és fűzligeteket találunk. Erre épül a híres kosár- és vesszőfonó hagyomány.
A változatos élőhelyekben gazdag táj sokszínű állatvilágnak ad otthont. A holtág tiszta vizében számos halfajunk él. Termetes pontyok, csukák, harcsák mellett előfordul a védett réti csík is. A vizes élőhelyek számos kétéltű- és hüllőfajnak jelentenek otthont, melyek minden faja védett Magyarországon. Kiemelendő a félénk mocsári teknős és a nászidőszakban gyönyörű kék színben pompázó mocsári béka. A vizek és nádasok számos védett és fokozottan védett madárfajnak biztosítanak táplálkozó és fészkelő helyet. Az idős fák miatt a holtágat kísérő erdők odúlakó madarakban igen gazdag. Nemcsak a gyakori nagy fakopáncs és zöld küllő, hanem a sokkal ritkább szürke küllő is megfigyelhető. Az odvakban a madarak mellett számos denevérfaj is otthonra talál. Nemcsak Tiszaalpár, de egész Bács-Kiskun megye egyedülálló természeti értéke a holtág és a hozzá kapcsolódó Alpári-rét.
Forrás: www.bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu
