This tour description is currently available in Hungarian only.
Kerékpáros túra a Tisza holtágai mentén
Várdomb
Details
A templom mellől induló Földvár tanösvényen megismerhetjük a fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánított bronzkori és Árpád-kori földvár. A várdomb és környéke első lakói a korai neolitikumban (újkőkor) telepedtek meg. A kezdetben lapos löszfennsíkon telepük néhány elszórt házból, s körülöttük gödrökből állhatott. Az ezt követő két évezredből emberi településre utaló régészeti lelet nem került elő.
Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától, s mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól.
A várra 4,5-5 m magas sáncot emeltek, erre egy fa erődítményt építettek, melyet a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztított. Katonai védelmi jelentőségét már a tatárjáráskor elvesztette. A török hódoltság idején még lakóhelyként használták, majd teljesen eltűntek a központi területen sejthető épületek.
Jelenleg az eredeti dombnak mintegy fele, 0,22 ha látható.
A tiszaalpári Templomdombról a madarak zavarása nélkül csodálhatjuk meg a Nagy-tó madárvilágának mozgalmas életét. A Nagy-tó az Alsó-Tisza mente madártani szempontból leggazdagabb élőhelye. Évente több száz pár gémnek (selyemgém, kiskócsag, nagykócsag, vörösgém, bakcsó, kanalas gém) ad otthont költési időszakban, fontos táplálkozó helye a környékben költő rétisasoknak, tündérrózsás vízfelszínein több százas sirály és fattyúszerkő telepek alakulnak ki évről évre.
Emellett egyik legjelentősebb fészkelő helye a fokozottan védett kis kormoránnak. Fontos szerepet tölt be a vonulási időszakban is, mint táplálkozó és pihenőhely.
A part mentén a nádi énekesek hangját halljuk, de megpillanthatjuk a színpompás jégmadarat is.
Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától, s mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól.
A várra 4,5-5 m magas sáncot emeltek, erre egy fa erődítményt építettek, melyet a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztított. Katonai védelmi jelentőségét már a tatárjáráskor elvesztette. A török hódoltság idején még lakóhelyként használták, majd teljesen eltűntek a központi területen sejthető épületek.
Jelenleg az eredeti dombnak mintegy fele, 0,22 ha látható.
A tiszaalpári Templomdombról a madarak zavarása nélkül csodálhatjuk meg a Nagy-tó madárvilágának mozgalmas életét. A Nagy-tó az Alsó-Tisza mente madártani szempontból leggazdagabb élőhelye. Évente több száz pár gémnek (selyemgém, kiskócsag, nagykócsag, vörösgém, bakcsó, kanalas gém) ad otthont költési időszakban, fontos táplálkozó helye a környékben költő rétisasoknak, tündérrózsás vízfelszínein több százas sirály és fattyúszerkő telepek alakulnak ki évről évre.
Emellett egyik legjelentősebb fészkelő helye a fokozottan védett kis kormoránnak. Fontos szerepet tölt be a vonulási időszakban is, mint táplálkozó és pihenőhely.
A part mentén a nádi énekesek hangját halljuk, de megpillanthatjuk a színpompás jégmadarat is.
